Itatás aszály idején
A Tisza és a Csaronda mellett a távolabbi részeken is gondoskodunk vízről. Nyári aszályban rendszeresen ellenőrizzük és feltöltjük az itatókat, karbantartjuk a dagonyákat.
A vadgazdálkodás legnagyobb része csendes munka: víz a szomjas vadnak, takarmány a hosszú télre, nyugalom a szaporodási időszakban és segítség a bajba jutott állatoknak.
Munkánk nemcsak a vadászható fajoknak segít: az itatókat, a cserjesávokat és a nyugalmi területeket madarak, kisemlősök és rovarok is használják.
A Tisza és a Csaronda mellett a távolabbi részeken is gondoskodunk vízről. Nyári aszályban rendszeresen ellenőrizzük és feltöltjük az itatókat, karbantartjuk a dagonyákat.
A teljes területen etetők, szórók és sózók segítik át a vadat a szűkös hónapokon. A rendszeres etetés a mezőgazdasági kultúrák kímélését is szolgálja.
Vadföldek, cserjesávok és fasorok – búvóhely, táplálék és fészkelőhely a vadnak, a fácánnak, a nyúlnak és számos énekesmadárnak.
Kaszálás előtt a gazdákkal egyeztetve átvizsgáljuk a réteket, hogy a fűben lapuló őzgidák és fészkek ne kerüljenek a gépek elé. Sérült vadhoz a nap bármely szakában kimegyünk.
Rendszeres vadlétszám-becslés és egészségügyi megfigyelés. Kiemelten figyelünk az afrikai sertéspestisre: az elhullott vaddisznókat haladéktalanul jelentjük a hatóságnak.
Közös szemétszedés a Tisza-parton és az erdőszéleken, a vadászati berendezések rendben tartása – a táj mindannyiunké.
Közvetlen szomszédunk a Lónyai-erdő, amely növény- és állatvilágáról országosan ismert. Ez felelősséggel jár.
A vad nem ismer határokat: a gímszarvas a szomszédos területekkel közösen él, ezért az állományt is a szomszédokkal együttműködve, közös szemlélettel kezeljük. A védett fajok élőhelyét tiszteletben tartjuk, a szaporodási időszakban kerüljük a zavarást.
A Tisza-mente mindenkié. Néhány egyszerű szabállyal sokat tehet a vadon élő állatok nyugalmáért.
Hívja vadászmesterünket – kimegyünk és intézkedünk. Védett faj esetén a természetvédelmi hatóságot is értesítjük.